Az ember társas lény, emberi kapcsolatokra, közösségre vágyik. Első közösségi élményünket már a bölcsödében megszerezzük, azután az óvodában, majd az iskolában folytatva újabb és újabb közösségekbe kell beilleszkednünk, miközben egyre lazul a közösségi összetartás. Formálódik a személyiség, fokozódik a megfelelni vágyás, megkezdődik az egyéni karrier megalapozása, kiépítése. Eközben sokan azt veszik észre, hogy az évek múlásával életük derekán , karrierjük csúcsán, egyedül maradtak. Aztán jönnek a nyugdíjas évek, melyeket sokan eseménytelenül, s ami még rosszabb, egyedül élnek meg.
Szerencsések azok, akik képesek időskoruk ellenére nyugdíjas napjaikat is tartalommal megtölteni és egy aktív közösség tagjaként teljesítményükkel másokat elkápráztatni.
E szerencsés és minden tiszteletet megérdemlő, köztünk élő emberek a Nagyvenyimi Aranydaru Nyugdíjas Klub Dalkörének tagjai, akik napi teendőjük mellett időt szakítanak a közösségi élet keretein belül a próbákra, hogy együtt dalolva őrizzék meg jókedvüket, lelki fiatalságukat. Kitartásuk, szorgalmuk, összetartozásuk példaértékű mindannyiunk számára. Hogy tudásukat összemérhessék kortársaikkal, Tolna megyei dalcsokorral neveztek be a XXII. Fejér Megyei Kor-Társ Nyugdíjas Ki-mit-tud-ra,melynek harmadik bemutató napját március 7.-én Székesfehérváron rendeztek meg.
Felemelő érzés volt látni, a szebbnél szebb népviseleti ruhába öltözött csoportok és szólisták produkcióját. A fellépés előtti izgalom okozta arcpír, a csillogó szempárok arra az időre emlékeztettek, mikor gyermekeim készültek egy-egy óvodai-iskolai szereplésre. Bevallom kísérőként hasonlóan izgultam,mint anno szülőként.
Igazi büszkeséggel töltött el, mikor a színpadra szólították a „mieinket”, hiszen Ők közülünk valók, „Nagyvenyimiek”! Produkciójuk energikus, jól felépített, hibátlan, öltözékük igényes, korukhoz, személyiségükhöz illő volt. Csengett a szólisták hangja, harsogtak a dalok, adott volt minden a sikerhez. Az egymásba fonódott kezek erősítették az összetartozást, kiteljesítették a produkciót. Az elismerés sem maradt el,hiszen a 113 produkció közül a három tagú zsűri elismerő oklevéllel jutalmazta a dalkört.
Mai rohanó, teljesítmény orientált világunkban mindannyian tesszük a mindennapi dolgunkat, folyamatosan próbálunk megfelelni környezetünk elvárásainak, s közben hajlamosak vagyunk természetesnek venni gyermekeink, családtagjaink, környezetünk sikereit. Pedig szükségünk van arra, hogy észrevegyük,hogy mindennap megélhessünk valami csodásat, különlegeset, felejthetetlent., lélekemelőt. Ez a szombat délután minden résztvevő számára lelki gazdagodást hozott, elfeledtette az évek múlását, hiszen az idősödők újra fiatalos lendületet kaptak, a fiatalok pedig büszkén és talán nem túlzás, ha azt mondom irigykedve nézték a nyugdíjas korú szeretteiket, ismerőseiket. Köszönöm, hogy együtt tölthettünk néhány felemelő órát, hogy jelenlétünkkel örömet okozhattunk.
Gratulálok a szereplőknek és Németh Irmának a dalkör vezetőjének! Kívánok jó egészséget, kitartást, sok sikeres szereplést!
Kegyes Lászlóné
önkormányzati képviselő